|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 470 találat | lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-470 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Korodi Attila 2017. szeptember 19.Nem bővül az anyanyelvhasználat (Dragnea hárít)Korainak tartja Liviu Dragnea SZDP-elnök az anyanyelv-használati jogok bővítését a közigazgatásban. Az RMDSZ ugyanis felére – 20-ról 10 százalékos lakossági arányra – csökkentené azt a küszöböt, amelyen már anyanyelven is elérhető lenne a hivatali ügyintézés. Az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot idén májusban nyújtották be, jelenleg a képviselőházban szakbizottsági véleményezésre vár, és kiváltotta a nacionalista körök éles ellenkezését. A tervezet szankciókat is tartalmaz, előírná azoknak az önkormányzatoknak a megbüntetését, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat. „Roppant érzékeny” kérdésről van szó, az SZDP pedig akkor fogja az anyanyelv-használati küszöb leszállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társadalom is megérti és elfogadja – nyilatkozta tegnap Dragnea. A kormánykoalíció vezetője elmondta: elvszerű párbeszédet folytat Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és nem érzékelt semmilyen nyomást részéről. Emlékeztetett: az SZDP a Grindeanu-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítvány szavazása előtt, a jelenleginél sokkal kiélezettebb politikai helyzetben sem vállalta ennek a törvénymódosításnak a támogatását, tehát nem tevődik fel, hogy a nagyobbik kormánypárt az RMDSZ nyomására hozzon ilyen döntést. A házelnöki tisztséget is betöltő pártelnök sajnálatosnak nevezte, hogy parlamenti irodája előtt az NLP egyik képviselője tegnap éhségsztrájkba kezdett, egyebek mellett az RMDSZ nyomására elfogadott „kiváltságok” elleni tiltakozásul. Dragnea szerint Florin Roman ellenzéki képviselőnek „más okot kéne keresnie a tiltakozásra”, az SZDP ugyanis semmilyen engedményt nem tett az RMDSZ-nek Erdély és a Román Királyság egyesülésének századik évfordulója küszöbén, és semmilyen gond nincs a jövő évi centenáriumi ünnepségek megszervezése vagy finanszírozása körül. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni Liviu Dragnea nyilatkozatát, de leszögezte: Romániában csak akkor lehet előrelépni a kisebbségi nyelvhasználatban, ha ezt nem kezelik tabutémaként, hanem sikerül érdemi vitát nyitni az RMDSZ törvényjavaslatának tartalmáról. A párbeszédre az SZDP eddig nyitottnak mutatkozott, a jelenlegi ellenzéki pártok viszont elzárkóztak, inkább politikai kártyaként használják a témát. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 21.A magyar után a román parlament is elítélte az ukrán oktatási törvénytA román parlament szerint az új ukrán oktatási törvény drasztikusan korlátozza az Ukrajnában élő több mint négyszázezres román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz, ezért a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő, a kisebbségek védelmét garantáló jogszabályi keret kialakítását sürgeti. A kétkamarás bukaresti parlament erről szóló nyilatkozatát egyhangúlag fogadták el a képviselők és szenátorok szerdai együttes ülésükön. A nyilatkozatban felkérik Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a jogszabályt a kijevi parlamentnek. A dokumentumban felkérik az ukrán parlamentet, hogy az oktatási törvényt igazítsa a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének előírásaihoz. A parlamenti vita során az RMDSZ részéről felszólaló Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető kijelentette: a kisebbségi jogok érvényesülése a demokrácia fokmérője. Leszögezte: Ukrajna nem számíthat a nemzetközi közösség támogatására, ha nem tartja be a kisebbségvédelem európai szabványait, Románia pedig csak akkor lépet fel hitelesen az ukrajnai nemzettársak védelmében, ha otthon sem sepri a szőnyeg alá a kisebbségi igényeket. A bukaresti parlament felszólította a román államfőt és kormányt, hogy a nemzetközi intézményeknél és a kétoldalú kapcsolatokban álljon ki határozottan az ukrajnai románok védelmében. A román törvényhozás ugyanakkor egy küldöttséget bízott meg azzal, hogy Ukrajnába utazzon és párbeszédet kezdeményezzen az ukrán hatóságokkal a nyilatkozatban kifogásolt gondok megoldása érdekében. A bukaresti külügyminisztérium szerdai közleménye szerint Teodor Melescanu, a román diplomácia vezetője az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán kétoldalú megbeszélést folytatott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, kifejezve Bukarest aggodalmát az Ukrajnában működő román tannyelvű iskolákért. A román külügyminiszter olyan kiegészítő intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek összhangba hozzák az új ukrán oktatási törvényt a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, oly módon, hogy a román tannyelvű oktatás minőségét ne érintse hátrányosan az új jogszabály bevezetése. Kedden a Kovászna megyei önkormányzat is egyhangúlag elítélte a kijevi parlament „kisebbségellenes, az európai értékeket megtagadó” döntését, amely szerintük alapvető emberi jogaiktól fosztja meg a magyar és román, valamint más őshonos nemzeti kisebbségeket Ukrajnában. Ugyancsak kedden, egyhangú szavazással fogadta el a magyar Országgyűlés azt az ötpárti határozati javaslatot, amely „a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről” szól. Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. MTI; Krónika (Kolozsvár) 2017. szeptember 28.Korodi Attila: Románia nemzetközi vállalásai nem lehetnek politikai játszmák témái„Az RMDSZ nem kért lehetetlent akkor, amikor kidolgozta az anyanyelvhasználatra vonatkozó 20 százalékos küszöb csökkentésére vonatkozó törvénytervezet. Ez a jogszabály-módosítás összhangban van a nemzetközi egyezményekben foglaltakkal, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által kidolgozott, Romániára szabott ajánlásával, ahol konkrétan elmondják, hogy szükség van a húsz százalékos küszöb csökkentésére országunkban. Az RMDSZ-nek kötelessége minden lehetőséget és eszközt megragadnia, annak érdekében, hogy megértesse a román társadalommal és politikummal, hogy törekvéseinkkel nem a többségtől akarunk elvenni. Ezért, ma délelőtt írásban fordultam a képviselőházi frakcióvezetőkhöz és frakcióvezető-helyettesekhez, valamint a tervezetünkről jelentéstevő bizottságok vezetőtestületeihez, amelyben felhívtam a figyelmet arra, hogy az RMDSZ nem akar mást, mint a törvényes előírások betartását és azok gyakorlatba ültetését, és ennek szellemében dolgozta ki az anyanyelvhasználatra vonatkozó küszöb csökkentésére beterjesztett törvénytervezetét. Az írásos megkereséshez mellékeltem a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Charta alkalmazásáról szóló első szakértői jelentésből, kizárólag a küszöbre vonatkozó általános észrevételeket, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a 20%-os küszöb túl magas Romániában és nem tartja tiszteletben a Charta szellemét. Továbbá mellékeltem a Miniszteri Bizottság ajánlásait a küszöb csökkentésére vonatkozóan. Meg kell érteniük, hogy Románia nemzetközi vállalásai nem lehetnek politikai játszmák témái” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy írásban tájékoztatta a parlamenti pártok képviselőházi frakcióvezetőit, frakcióvezető-helyetteseit és jelentéstevő bizottságok vezetőit az anyanyelvhasználatra vonatkozó küszöb csökkentésére vonatkozó nemzetközi előírásokról. A Hargita megyei törvényhozó írásos tájékoztatása mellé csatolta a vállalások, nemzetközi egyezmények és ajánlások szövegeit, amelyeket Romániának kötelessége beemelnie a jogrendjébe. Korodi emlékeztette a többségi pártokat Románia nemzetközi vállalásaira, amelyekben arra kötelezi magát, hogy törvénytárába beemeli és gyakorlatba ülteti a nyelvi jogokra vonatkozó nemzetközi előírásokat: „A 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény nincs összhangba hozva Románia nemzetközi vállalásaival. Hiszen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírásokat vizsgáló szakértői testület is bírálta a román jogrendszert és gyakorlatot a nyelvi jogok érvényesítésében, és a Miniszteri Bizottság ajánlásai sem arról tanúskodnak, hogy minden rendben lenne a kisebbségi jogok tekintetében Romániában. Az RMDSZ jobbá kívánja tenni a kisebbségek jogait szabályzó törvényes keretet, ezért iktatta a közigazgatási törvényhez a módosító-javaslatait”. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, a Szövetség célja felhívni a figyelmet ennek a törvénymódosításnak a szükségességére: „Aktualizálni kell a közigazgatási törvényt, hiszen ez ebben a formában már elavultnak bizonyul Románia nemzetközi vállalásaival szemben. Azonban csak akkor tudunk konstruktívan együttműködni, ha a román társadalommal megértetjük, mit akarunk. Sajnos, az elmúlt időszakban sokan próbáltak politikai tőkét kovácsolni a magyar közösség valós elvárásaiból és az őt megillető jogokból.” (RMDSZ) Nyugati Jelen (Arad) 2017. október 5.Korodi: elfogadhatatlan, hogy még tárgyalni sem akartak a nyelvhasználati küszöbrőlA román politikum indokolatlan sértődöttségével, szándékos zárkózottságával, valamint a központi sajtó célzott félretájékoztatásával magyarázza Korodi Attila parlamenti képviselő az anyanyelv-használati küszöb csökkentéséről szóló törvénytervezet elutasítását. A szerdán tartott képviselőházi szavazáson az RMDSZ-es képviselőkön kívül a Mentsétek meg Romániát Szövetség egyik politikusa szavazott igennel, négyen tartózkodtak, 256-an pedig ellene szavaztak – közölte csütörtöki csíkszeredai sajtótájékoztatóján Korodi Attila. Mint mondta, a tervezetet az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájában – amelyet Románia is ratifikált – megjelent ajánlások alapján írták meg. Sőt a bizottság 2012-ben kifejezetten Romániával kapcsolatban állapította meg, hogy az ország területén alkalmazott nyelvi jogok túl merevek, és arra kérték a román hatóságokat, hogy lazítsák a küszöbrendszert. Korodi Attila elmondta azt is, hogy még a múlt héten írásban hívta fel a képviselőházi frakcióvezetők figyelmét arra, hogy az RMDSZ anyanyelvhasználatra vonatkozó 20 százalékos küszöb csökkentéséről szóló törvénytervezete összhangban van a nemzetközi egyezményekben foglaltakkal. „Egyértelműen ideális helyzetet írt le a törvénytervezet: megnéztük, hogy melyek azok a helyi közösségeink, amelyek körében egyértelműen csökkenteni kellene a nyelvhasználati küszöböt a közigazgatási rendszerben. Ott van Kolozsvár példája, ahol több magyar él, mint Csíkszeredában, mégsem használhatják a magyar nyelvet a közigazgatásban. Az ideális helyzetről tárgyalhatott volna a román társadalom és politikum, mert nyitottak lettünk volna a vitára, de a törvénytervezetet sértőnek érezték a román politikusok” – fejtette ki az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Értetlenül fogadta továbbá, hogy Popescu Mariana-Venera, a Romániai Macedónok Egyesületének részéről kijelentette, hogy nem támogatják az RMDSZ kezdeményezését, fölöslegesnek tartják, ráadásul alkotmányellenesnek is nevezte azt. Mindeközben a román politikusok meg vannak győződve arról, hogy Románia példaértékű ország, ami a kisebbségeknek biztosított jogokat illeti, sőt úgy gondolják, hogy a nemzetközi egyezményeket maradéktalanul betartják. Hangsúlyozta, hogy a bukaresti sajtóban hetekkel ezelőtt elindult az a félrevezető médiakampány, amellyel a cél az volt, hogy a kérdést a parlament ne gyakorlatiasan, cikkelyről cikkelyre tárgyalja, hanem egyből visszadobja. „Számunkra elfogadhatatlan, hogy valaki ezekről a kérdésekről ne akarjon tárgyalni 2018 hajnalán. És azért elfogadhatatlan, mert akkor, amikor a román állam megszületett, és ennek az alapelveit lefektették, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban pont azokat a kérdéseket járták körbe, amelyekre még most is számos esetben nincs jogi megoldás” – mutatott rá a képviselő. Kovács Boglárka / maszol.ro 2017. október 5.A román pártok egyszerűen nem voltak hajlandóak politikai vitát folytatniElutasította szerdán a képviselőház a közigazgatási törvényhez benyújtott RMDSZ-es módosító javaslatokat, amelyek értelmében több településen használhatták volna anyanyelvüket a magyarok a közigazgatásban. Korodi Attila parlamenti képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy a román politikai pártok egy ilyen fontos kérdésben nem voltak hajlandók politikai vitát folytatni. Mint ismert, alsóházként nagy többséggel elutasította szerdán a képviselőház az RMDSZ által a 2001/215-ös közigazgatási törvényhez benyújtott módosítást, amelynek nyomán a jelenlegi 20 helyett az is elég lenne a hivatalos anyanyelvhasználathoz a nemzeti kisebbségek tagjai számára, ha egy település lakosságának csupán 10 százalékát teszik ki. A honatyák 256–21 arányban, négy tartózkodással vetették el a javaslatot – ismertette csütörtöki csíkszeredai sajtótájékoztatóján Korodi Attila csíki parlamenti képviselő. Iszlai Katalin / Székelyhon.ro 2017. október 9.Sarkalatos törvényt kérnek a nemzetiségek jogállásáról a németek, az RMDSZ másként gondoljaA kisebbségek jogállását rögzítő sarkalatos törvényt kér a parlamenttől a németek képviselete, amely szerint az ügyet az országon belül kell rendezni. Az RMDSZ szerint nem a kisebbségi szervezeteket, hanem az oktatási és kulturális intézményeket kell jogilag megerősíteni. Sarkalatos törvényt szeretne elfogadtatni a nemzeti kisebbségek jogállásáról a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR). A fórum a kisebbségi kérdés országon belüli rendezését szorgalmazza, és a kisebbségek jogállásának a szabályozására egy romániai törvény elfogadását javasolja. A német szervezet közleményben tudatta: elnöksége elemezte az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) arra vonatkozó felkérését, hogy támogassa a nemzeti kisebbségek egyes jogainak európai uniós szabályozását javasoló Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. A fórum ezen elemzés eredményeként arra a következtetésre jutott: „a romániai német kisebbség sikeresnek tartja az országunk által 1989 óta alkalmazott kisebbségvédelmi modellt, a romániai német kisebbség értékeli, hogy jogait garantálja Románia alkotmánya és azok a nemzetközi egyezmények, amelyeknek Románia is részese (a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezmény, a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája stb), így a német fórum kéri a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, sarkalatos törvény elfogadását, ahogyan azt Románia alkotmánya előírja”. A dokumentum szerint a fórum egy vezetőtanácsi ülésen jutott erre az álláspontra. A sarkalatos törvények elfogadásához nem a jelen lévő, hanem a megválasztott képviselők vagy szenátorok többségének a támogató szavazata szükséges. Románia megtámadta az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottságnak azt a márciusi határozatát, amelyben a Minority SafePack részleges bejegyzéséről döntött. Lapunk kíváncsi volt arra, egyeztetett-e a német szervezet például az RMDSZ-szel a kisebbségi törvényről. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, a parlamentbe korábban a szövetség által benyújtott tervezet kapcsán évek óta zajlik párbeszéd a kisebbségi szervezetek között, a német szervezet azonban másfajta jogszabályban gondolkodik, olyanban, amely a kisebbségi szervezeteket erősítené meg, nem az intézményeiket. Ez viszont az RMDSZ szerint fölösleges. „Amíg abban a törvényben gondolkodnak, ami nekik ad intézményi keretet, nem a kisebbségi oktatási és kulturális intézmények terén, addig nem egyformán gondolkodunk. A kisebbségi szervezetek kodifikálásának nincs értelme, mivel álláspontunk szerint erre a jelenleg hatályos törvények elegendőek” – mutatott rá Korodi. A frakcióvezető elmondta, a német szervezet eddig minimalista rendszerben gondolkodott, bár a nyári egyeztetések során hajlottak az RMDSZ által beterjesztett jogszabály támogatására is. A jogszabály időszerűsége kapcsán – annak fényében, hogy az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriuma alkalmából egyre fokozódik a magyarellenesség – megjegyezte: az ott van a képviselőházban, és akár egy hét alatt – illetve vitával egy hónap alatt – el lehetne fogadni, ha lenne rá akarat. Mint ismeretes, a képviselőház éppen múlt héten vetette el nagy többséggel az RMDSZ által a közigazgatási törvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely növelte volna azon települések számát, ahol a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvüket használhatták volna a közigazgatásban. A Romániai Német Demokrata Fórumot egyébként 2002 és 2013 között Klaus Johannis vezette, akkor választották meg a Nemzeti Liberális Párt elnökévé, majd 2014-ben államfővé. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár) 2017. október 11.Korodi: Ukrajna ne folyamodjon jogfosztó és kényszerítő eszközökhöz az állam nyelvének elsajátításáértUkrajna ne folyamodjon jogfosztó és kényszerítő eszközökhöz az állam nyelvének elsajátításáért – hangoztatta szerdán Strasbourgban Korodi Attila, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének RMDSZ-es tagja. „Csak azért, hogy a nemzeti kisebbségek jobban beszéljék a hivatalos nyelvét, egy állam nem folyamodhat olyan kényszerítő eszközökhöz, mint amelyeket az ukrán oktatási rendszer megreformálása céljából megszavazott törvénytervezet foglal magában. Petro Poroshenko ukrán elnök téved, amikor azt mondja, a kisebbségek csak ukrán nyelven zajló oktatás révén sajátíthatják el az állam nyelvét. Meggyőződésem, hogy az ukrán nyelvet nemcsak meg lehet tanítani a nemzeti közösségeknek, hanem meg is lehet velük szerettetni úgy, hogy nem számolják fel az anyanyelven történő oktatást, hanem kisebbségeknek szánt tantervet dolgoznak ki az tanítására” – mutatott rá a közlemény szerint Korodi, az ukrán elnök meghallgatása után. Szeptember 13-án az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, az ET Parlamenti Közgyűlésének tagja megkereséssel fordult a közgyűlés román delegációjának vezetőségéhez, amelyben javasolta, hogy a román delegáció kezdeményezésére a parlamenti közgyűlés sürgősségi eljárásban tárgyalja, és határozatban tiltakozzon az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által megszavazott új oktatási törvény ellen. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a román és magyar delegációk közös kezdeményezésére október 12-én sürgősségi eljárásban tárgyalja az ukrajnai helyzetet. Mind a román, mind a magyar delegációk azt képviselik csütörtökön, hogy a közgyűlés határozottan lépjen fel az ukrán kisebbségi oktatási rendszert ért döntések ellen. Agerpres; Transindex.ro 2017. október 24.A visszaszerzett méltóság ünnepe – 1956-os megemlékezések ErdélybenA barátságtalan idő ellenére százak tisztelegtek hétfőn az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére rendezett erdélyi ünnepségeken. Erdély számos településén tartottak ünnepi, kulturális műsorral egybekötött megemlékezést, ökumenikus istentiszteletet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a barátságtalan, esős idő ellenére több mint százan vettek részt a sétatéri ’56-os emlékműnél megtartott megemlékezésen a Kolozsvár Társaság és a Kolozs megyei RMDSZ szervezésében. Az ünnepségen felszólaló Oláh Emese alpolgármester úgy fogalmazott, bár az ’56-os forradalmat leverték, ’56 „a világ szemében is visszaadta az összmagyar nemzetnek, nekünk, Kárpát-medencei magyaroknak a méltóságot”. Most, 61 évvel a forradalom után ebbe a méltóságba kapaszkodva vívhatjuk meg vértelen forradalmainkat, harcolhatunk jogainkért, közösségünkért. Akkor, amikor a szabadságunkból el akarnak venni, jogainkat csorbítani akarják, ennek a méltóságnak a birtokában sokkal könnyebben mondhatjuk ki: elég!” – fogalmazott Kolozsvár alpolgármestere. Buchwald Péter, a Kolozsvár Társaság elnöke felidézte, 1956-ban 20 éves egyetemista volt, amikor a rádióban meghallotta a hírt a forradalom kitöréséről. „Mámoros érzés volt, mi is büszkén vallottuk magunkénak a forradalom sikereit” – mondta Buchwald Péter. A Kolozsvár Társaság elnöke hangsúlyozta, hasonló pillanatot összesen háromszor élt át életében, de utána „egyszer sem váltak valóra a változáshoz fűzött remények”. Először 1945-ben a világháború végének a híre volt az, amitől mindenki lelkessé vált, de nem gondolták volna, hogy a kommunista diktatúra vár rájuk. 1956 után a következő hasonló élményben 1989 decemberében volt része, azonban a forradalom után elérkező szabadság „nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna”. „A Kánaán még nem érkezett el. Bizarr, eszement világban élünk, amelyről nem tudjuk, kinek jó” – fogalmazott Buchwald Péter, aki utópiának nevezte a magyar–román történelmi megbékélést Nagy-Románia születésének centenáriumi évében. Csoma Botond parlamenti képviselő kiemelte, az 1956-os forradalmat sokan „győzedelmes vereségként” könyvelték el, mert bár hosszú távon, mégis hozzájárult a „kommunistának nevezett rendszer” megbukásához. Emlékeztetett: 1956-nak Erdélyben is komoly következményei voltak, a román hatalom ugyanis ennek ürügyén sikeresen hitette el a szovjet vezetéssel, hogy az erdélyi magyarok mind irredenták, ennek a következménye lett 1959-ben a Bolyai Egyetem megszűnése is. A sétatéri megemlékezést követően ünnepi ökumenikus istentisztelet zajlott az unitárius templomban és a program szerint gálaestet tartottak a magyar operában. A megemlékezés este fáklyás felvonulással ért véget. „A kommunizmus maradványai még mindig jelen vannak” Csíkszeredában három helyszínen is megemlékező ünnepséget tartottak hétfőn délelőtt. A csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar nyitotta meg a Kalász lakótelepi temető előtti téren felállított 1956-os kopjafánál, ahol többek közt Korodi Attila parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez. Kiemelte, 1956. október 23. minden magyar ajkú ember számára egybeforrott a szabadsággal és a szabadság szeretetével. „Van, akinek azért, mert végigélte a forradalmat. Van, akinek azért, mert megélte a kommunizmus éveit. Másnak azért, mert a szülei és a nagyszülei meséltek róla. Egyszerűen csak beépült a köztudatunkba a többi jelentős nemzeti ünnepünk, emléknapunk mellé” – fogalmazott a politikus. Emlékeztetett, a magyar forradalom véres elfojtását követően a Szekuritáté soha nem hallott megtorlásokba kezdett. Jelentéseik szerint 1956 októbere és 1962 decembere között 28 ezer embert tartóztattak le, közülük 9978-at ítéltek el. Csak Csíkszeredában tízen haltak meg, valamint 30 szász, 30 román és 77 magyar fiatalt zártak börtönbe – mutatott rá az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Korodi szerint „a maradványaiban még mindig élő” kommunizmus elítélése ma sem elégséges. „Igazságot kell tennünk azokkal szemben, akik életüket adták a szabadságért, a változásért, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy nemet mondjanak a kommunizmus elnyomására. Őket már nem támaszthatjuk fel, de azokat az intézményeket, amelyek az 56-os forradalom, illetve a kommunizmus által teremtett körülményeknek estek áldozatul, rehabilitálni kell” – hangsúlyozta Korodi Attila. A koszorúzást követően a résztvevők átvonultak az 1956-os térre, majd a Gloria Victis emlékműnél kulturális összeállítást tekinthettek meg a résztvevők. Az ünnepségeket követően a délutáni órákban a Csíki Moziban folytatódott a megemlékező rendezvénysorozat. „A mi feladatunk az 56-os hősök emlékét megőrizni” Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) rövid megemlékezést tartott hétfőn délelőtt Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán található ’56-os emléktáblánál. Az eseményen Szilágyi Zsolt, a néppárt elnöke beszédében szomorú magyar sajátosságnak nevezte, hogy nemzeti ünnepeink a közelgő gyászra is emlékeztetnek, hiszen ahogy március 15-én október 6-ra is gondolunk, úgy október 23-án is eszünkbe jut a budapesti forradalom novemberi leverése. „Erdélyben azokra is emlékeznünk kell, akik Budapesttől távol, itthon, szűkebb szülőhazánkban szenvedtek a román kommunista hatalom megtorlása és folyamatos elnyomó politikája miatt. A mi feladatunk, hogy az ő emléküket is megőrizzük” – jelentette ki az EMNP elnöke. Az októberi forradalommal kapcsolatos megemlékezés október 26-án, csütörtökön folytatódik, amikor előadásokra, könyvbemutatókra kerül sor Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében 17 órától Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja mutatja be Recsk című kötetét, Domonkos László író pedig Tito pokolszigete az Adrián című nemrég megjelent kötetét ismerteti. Kiss Előd-Gergely, Iszlai Katalin / Szabadság (Kolozsvár) 2017. október 24.Emlékezés 1956-ra Csíkszeredában: a kommunizmus maradványai még most is élnekAz 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére három helyszínen is megemlékező ünnepséget tartottak hétfőn Csíkszeredában. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából szervezett központi rendezvénysorozatot a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar nyitotta meg hétfőn délelőtt Csíkszeredában, a Kalász lakótelepi temető előtti téren felállított 1956-os kopjafánál. Elsőként Kelemen Csongor, az ’56-os Vitézi Rend törzskapitánya szólt a csíkszeredaiakhoz. Mint mondta, amikor az említett helyszínen mond beszédet, egyik szeme nevet, de a másik sír, hiszen amikor bajtársaival 19 éve felállították az emlékművet, még 17-en álltak mellette, mára azonban ebből csupán heten vannak életben. Beszédét követően Szilágyi Árpád, az ’56-os Vitézi Rend hadnagya Sajó Sándor Magyar kereszt című költeményét szavalta el, majd Korodi Attila parlamenti képviselő mondott beszédet. Kiemelte, a magyar forradalom és szabadságharc emléknapja a többi jelentős nemzeti ünnephez hasonlóan beépült a köztudatba, ám 1956 mégis kiemelkedik közülük, hiszen az október 23-án elkezdődött budapesti eseményekkel számos erdélyi magyar és román szolidarizált, akiket később letartóztattak és elítéltek. A magyar forradalom véres elfojtását követően a román Szekuritáté is soha nem hallott megtorlásokba kezdett. Jelentéseik szerint 1956. októbere és 1962. decembere között 28 ezer embert tartóztattak le, közülük 9978-at ítéltek el. A jelentésekben szereplő adatok szerint Csíkszeredában tízen haltak meg, valamint 30 szász, 30 román és 77 magyar fiatalt zártak börtönbe. Sokszor és sokan, főként mi fiatalabbak hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez már mind a múlté. És persze, 1956-hoz képest vitathatatlanul sok minden változott, de a kommunizmus maradványai, nyúlványai még ma is élnek – húzta alá a csíki politikus. Beszédét követően az ünneplők Faludy György 1956, te csillag című versét hallgathatták meg Nagy Benedek volt politikai fogoly előadásában. Végül Sebestyén Ottó katolikus plébános, Szatmári Szilárd református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkész áldását követően a jelenlévők elhelyezték a kopjafánál a megemlékezés koszorúit. Egész napos program A koszorúzást követően a résztvevők átvonultak az 1956-os térre, majd a Gloria Victis emlékműnél tartott ünnepség nyitómozzanataként Kelemen Csongor Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el. Utána Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője arról beszélt, hogy az egyszerű emberek tiszta és feltétlen önfeláldozása nélkül nem történhetett volna meg a forradalom. Hozzátette, a köznép önzetlen becsületességéről, honszeretetétől, józan eszéről és hősi tetteiről egy emberéleten keresztül lehetne adatokat gyűjteni, s még akkor sem tudnánk tizedrészét sem azoknak az eseteknek, amelyek megtörténtek, és amelyeket elfelejtettek. Az ünnepségeket követően a délutáni órákban a Csíki Moziban folytatódik a megemlékező rendezvénysorozat, ahol Darvas-Kozma József esperes tart alkalomhoz illő előadást, majd a Képzelt forradalom, avagy Osztrák-Magyar Románia című magyar dokumentumfilmet tekintheti meg a közönség. Az ünnepség zárásaként Mocsári Károly magyar zongoraművész koncertjét hallhatják a jelenlévők. Iszlai Katalin / Székelyhon.ro 2017. október 27.A Székelyföld nem Katalónia – Bukarest szándékosan összemossa az autonómiát és a függetlenségetA Székelyföld nem Katalónia – Bukarest szándékosan összemossa az autonómia- és a függetlenségi törekvéseket Romániai magyar politikusok szerint nem lehet egy lapon emlegetni a katalánok függetlenségi, valamint az erdélyi, székelyföldi magyarok autonómiatörekvéseit. A katalóniai népszavazás kapcsán számos bukaresti véleményformáló azzal riogat, hogy a Székelyföld autonómiája a függetlenség „előszobája” lenne. Aki olvasott életében, az tudja, hogy a Székelyföld esetében nem függetlenségről, hanem területi autonómiáról van szó, aminek semmi köze például a határmódosításhoz – szögezte le a Krónikának Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. A politikust annak apropóján kérdeztük a spanyol tartomány függetlenségi, illetve a Székelyföld autonómiatörekvésének összefüggéseiről, hogy számos román politikus és véleményformáló előszeretettel összemossa a kettőt. A bukaresti hírtelevíziók beszélgetőműsoraiban rendszeresen szerepeltetett Bogdan Chirieac külpolitikai elemző például a minap a Dcnews.ro portál hasábjain megjelent vezércikkében – párhuzamot vonva a katalán népszavazás és a székely autonómiaigény között nem kevesebbet állít, mint hogy a „Berlin–Budapest–Moszkva-tengely mentén politizáló” Orbán Viktor miniszterelnök befolyása révén 2018-ban népszavazásra kerül majd sor Romániában a Székelyföld autonómiájáról, de az is lehet, hogy a függetlenségéről. Miközben Chirieac szerint „tudományos szempontból” a Székelyföld nem létezik, az általa vizionált referendum időpontját március 15-ére, az összmagyarság ünnepére tűzhetik ki. Hasonló eszmefuttatás látott napvilágot az Adevărul napilap honlapján Lulea Marius Dorin tollából. Az egyébként építőmérnökként tevékenykedő publicista szerint az autonómia – ahogy azt szerinte éppen Katalónia esete bizonyítja – az első lépést jelenti a függetlenség kinyilvánítása felé. A katalán helyzet világosan mutatja, hogy Romániában miért nem fogadható el semmilyen autonómiakövetelés, mert az végül alkotmánysértéshez fog vezetni” – vonja le a következtetést az egyébként Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését szorgalmazó aktivistaként ismert Dorin. Idézve az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglaltakat, Kulcsár-Terza József szerint egyetlen vonatkozásban lehet párhuzamot vonni Katalónia és a Székelyföld között: hogy minden népnek joga van szabadon élni és szabadon dönteni a sorsáról. A Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-színekben parlamenti mandátumot szerzett alelnöke valótlanságnak nevezte, hogy a székely önrendelkezés a függetlenség „előszobája” lenne. „A románok ürügyként állítják ezt a hazugságot, hogy ne is tárgyaljanak az autonómiáról, mivel nem akarják megadni a Székelyföldnek ezt a jogot. Szeretik megmondani nekünk Bukarestből miként éljünk, mit cselekedjünk, és hogy milyen jó nekünk itthon. Holott hadd döntsünk mi magunk ezekben a kérdésekben!” – nyilatkozta lapunknak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki küldötteként is tevékenykedő politikus. A képviselő szerint a székelyeknek a Katalóniában zajló eseményektől függetlenül harcolniuk kell a jogaikért, egyedül azt kell figyelembe venniük, hogy az önrendelkezés jár a tömbmagyar régiónak, és nem szabad hagyniuk, hogy egyesek arról győzködjék őket, miszerint a katalán helyzet miatt „csendben kell maradniuk”. „Nekünk nem szabad visszalépnünk, mennünk kell a saját utunkon: ők függetlenséget, mi autonómiát kérünk” – szögezte le Kulcsár-Terza. A politikus hozzátette: a magyarok nem kérnek mást, mint az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen elfogadott, többek között az összes együtt élő népnek teljes nemzeti szabadságot ígérő nyilatkozat betartását, ami szerinte a Székelyföld viszonylatában területi autonómiát jelent. „Román testvéreink a centenárium megünneplése kapcsán gyakran beszélnek a még nagyobb egyesülésről, Románia és a Moldovai Köztársaság uniójáról. Márpedig ha ez megtörténne, akkor a moldovai gagauzok által élvezett önrendelkezés révén precedens teremtődne az új ország területén egy területi autonómiára. Kérdem én: ha szabad a gagauzoknak, akkor nekünk, székelyeknek miért ne lenne az?” – tette fel a kérdést a parlamenti képviselő. Kulcsár-Terza kérdésünkre elmondta, az MPP választmánya szeptember 9-ei ülésén született döntésnek megfelelően idén be fogják terjeszteni a bukaresti parlamentben az RMDSZ-szel közösen kidolgozott, a székelyföldi területi autonómiát célzó törvénytervezetet, erről azonban még ezután tárgyalnak a szövetség vezetőivel. A politikus nyomatékosította, a lépéssel nem szabad megvárni 2018-at, az egyesülés centenáriumának apropóján ugyanis a románok provokációnak tekinthetik a kezdeményezést. Korodi Attila, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője úgy véli: a katalóniai válság éppen azért árt az erdélyi magyarságnak, mert a román politika és a nacionalista sajtó arra törekszik, hogy az autonómiát összekeverje az elszakadási törekvésekkel. A politikus a Heti Válasz magyarországi hetilapnak úgy nyilatkozott, Katalónia és a Székelyföld helyzete egyáltalán nem hasonlít, többek között ez az oka annak is, hogy a székelyföldi autonómiatervezet mintája nem a spanyolországi tartomány, hanem Dél-Tirol. Arra a kérdésre, hogy a Székelyföld nem lehetne-e független, Korodi leszögezte: ez a lehetőség fel se merül, „öngyilkosság lenne Románia kellős közepén”. Izsák Balázs SZNT-elnök ugyanakkor nemrég úgy nyilatkozott: a katalánok és a székelyek között a legszembeötlőbb különbség az, hogy a Székelyföld autonómiát akar, ami épp ellentéte a függetlenségnek. Őrtüzek a székely autonómiáért Őrtüzek gyújtásával hívja fel a figyelmet a székely autonómiatörekvésekre október 29-én, vasárnap 18.30-kor az SZNT. Izsák Balázs elnök szerdai közleményében mindenkit arra ösztönöz, hogy „hittel, belső meggyőződéssel” vegyen részt ezeken a rendezvényeken. „Ne hallgassunk azokra, akik megkérdőjelezik az ima erejét, akik a tűzgyújtást pótcselekvésnek nevezik. Gondolkozzunk el inkább azon, miféle belső láng készteti cselekvésre a katalánokat, hogy együtt és külön-külön kiálljanak népük érdekeiért. A küzdelem, amit ők felvállaltak, sokak szemében tűnhet reménytelennek. A katalánok szemében azonban nem. Nekik van igazuk” – állapította meg Izsák. Az SZNT-elnök korábban a katalán népszavazás kapcsán közölte, a katalánok szabadsága az európai demokrácia ügye, és arra kérte a székelyeket, lobogjon minél több katalán zászló is az október végi őrtűzgyújtáson. Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár) 2017. november 2.Nemet mondott a szenátus az RMDSZ által szorgalmazott helyben maradó pénzekreA helyi és megyei önkormányzatok számára magasabb fokú pénzügyi autonómia biztosítását szorgalmazza az RMDSZ, amely továbbra is kiáll amellett, hogy a helyben megtermelt összegek minél nagyobb hányadáról kell helyben rendelkezni. Ezt annak kapcsán hangsúlyozta a szövetség, hogy a szenátus elutasította az RMDSZ erre vonatkozó törvénytervezetét. Cseke Attila szenátusi frakcióvezető rámutatott: a személyi jövedelemadó az egyik legnagyobb önkormányzati bevételi forrás, de a központosított rendszerben a megtermelt összeg csak egy része kerül vissza a helyi önkormányzatok költségvetésébe a bukaresti visszaosztás nyomán. Tervezetükben azt javasolták, hogy a jelenlegi 71,5 százalékról 80 százalékra növekedjen a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegek aránya. A 71,5 százalékból egyébként 41,75 százalékot kap a helyi, 11,25 százalékot a megyei önkormányzat, 18,5 százalékot pedig a megyei pénzügyi igazgatóságok osztanak el a megyei és helyi költségvetés számára a törvény által megszabott kritériumok alapján. Cseke Attila emlékeztetett: tekintettel a kormány azon tervezett intézkedésére, miszerint 2018. január elsejétől 16 százalékról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó értéke, az eddiginél is kevesebb pénzforráshoz jutnak majd a helyi önkormányzatok. „Az RMDSZ törvénytervezete erre a helyzetre is megoldást kínált volna” – fogalmazott. Az RMDSZ tervezetének ügyében a képviselőház a döntéshozó kamara. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, amennyiben a kormány 10 százalékra csökkenti január elsejétől a személyi jövedelemadót, akkor a szövetség kötelessége, hogy további lépéseket tegyen azért, hogy a befizetett adók minél nagyobb mértékben a helyi közösségeket illessék meg. Krónika (Kolozsvár) 2017. november 23.Nem elég a kisebbségi ünnep az RMDSZ-nek, ragaszkodnak március 15-éhezAz RMDSZ annak ellenére sem tesz le arról, hogy március 15-ét a magyar közösség hivatalos ünnepnapjává nyilvánítsák, hogy támogatta: december 18-a legyen a nemzeti kisebbségek ünnepnapja – jelentette ki a Krónikának Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető. Az RMDSZ támogatta azt a kezdeményezést, hogy december 18-át nyilvánítsák a Romániában élő nemzeti kisebbségek hivatalos ünnepévé, ez azonban nem váltja ki azt, hogy március 15-e legyen a romániai magyar közösség hivatalos ünnepe – jelentette ki a Krónikának Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Lapunk annak kapcsán kérdezte a politikust, hogy a képviselőház hétfőn elsöprő többséggel, 279 támogató vokssal, négy tartózkodás mellett megszavazta, hogy december 18-a legyen a nemzeti kisebbségek ünnepnapja. Korodi elmondta, a tervezetet a képviselőházban ülő nem magyar kisebbségi képviselők frakciója terjesztette be, és azért ezt a dátumot választották, mert ez az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának a napja. Emlékeztetett: ezt először még a Tokay György, majd Eckstein-Kovács Péter vezette egykori kisebbségügyi minisztérium javasolta, és akkor kormányhatározat rögzítette, hogy ez a dátum legyen a kisebbségek napja. „Ezért nem is voltunk ellene, támogattuk a parlamentben az elfogadását, de ezen túlmenően nem foglalkoztunk vele, számunkra nem jelentett politikai prioritást. Romániai magyar szervezetként ellene nem szavazhattunk” – mutatott rá Korodi. Leszögezte ugyanakkor: az RMDSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy március 15-ét a magyar közösség ünnepévé nyilvánítsák, jelenleg azonban erre nem lát esélyt, ezért nem is kívánják napirendre tűzetni a képviselőházban annak nyomán, ami a szenátusban is történt, bár – amennyiben a szokott ritmusú utat követné – már hamarosan a képviselőház elé kellene kerülnie. „Ebben a hangulatban, ami jelenleg a parlamentben van, a legrosszabb döntés az lenne, ha napirendre tűzetnénk. Tudatosan kreált hangulatról van szó” – tette hozzá. Kérdésünkre, ki kreálta tudatosan ezt a hangulatot, közölte: az ellenzék mellett egyes sajtóorgánumok folyamatosan napirenden tartják az ügyet, és valóságos hadjáratot folytatnak ellene. „Talán nem tűnik túlzott spekulációnak, ha ezek között összefonódásokat is feltételezünk” – jelentette ki Korodi. Az RMDSZ kérésére „pihentetik” a március 15-ei hivatalos ünnepről szóló tervezetet Az RMDSZ kezdeményezésére visszaküldték hétfőn a szenátus szakbizottságába a szövetség honatyái által benyújtott törvénytervezetet, amely a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánította volna március 15-ét. Az RMDSZ 9 szenátora és 21 képviselője által benyújtott tervezet értelmében március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánítanák, ennek nyomán azokon a településeken, ahol a magyar közösség tagjai élnek, a helyi és a megyei önkormányzat, illetve a közintézmények kulturális és művészeti rendezvényeket szervezhetnek az ünnep tiszteletére. Az ehhez szükséges pénzeket az említett intézmények költségvetéséből biztosíthatják. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár) 2017. november 23.RMDSZ-es pálfordulás: a képviselők elutasítják a bányászati tervezetetNem támogatják az RMDSZ képviselői a természetvédelmi területeken történő bányászati tevékenységről szóló törvénytervezetet, amelyet viszont a szövetség szenátusi frakciója október végén megszavazott, sőt kiállt annak hasznossága mellett. Az RMDSZ képviselőházi frakciója már nem támogatja a természetvédelmi területeken történő bányászati tevékenységről szóló törvénytervezetet, holott a szövetség szenátorai októberben még megszavazták a dokumentumot. Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető az RMDSZ hírlevele szerint úgy fogalmazott: csak akkor tudják támogatni a Natura 2000-es területek szabályozására vonatkozó törvénymódosítást, ha a környezetvédelmi minisztérium hatástanulmányt készít azokról a bányákról és településekről, ahol ennek révén elindulhatna az altalajkincsek kitermelése. A tervezetet egyelőre az alsóház szakbizottságai tárgyalják, Korodi elmondása szerint pedig a szövetség politikusai mindegyik testületben ezt az álláspontot fogják képviselni. A javaslatot szerdán a közigazgatási bizottság vitatta meg, ezzel kapcsolatban Csoma Botond képviselő, szakbizottsági tag elmondta: többek között úgy módosulna a Natura 2000-es besorolású területek szabályozása, hogy feloldaná a védett területi státust azon a részen, ahol 2007. június 29. előtt engedélyezve volt a bányászat, illetve a természetvédelmi területek azon részein, amelyek a települések belterületein vannak. Csoma rámutatott: mivel nem pontosították, hogy ez mely bányákra vonatkozna, a vonatkozó hatástanulmány bemutatására kérte a kormány képviselőit. A szakbizottsági ülésen azonban a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői nem hagyták jóvá az RMDSZ kérését, azaz nem halasztották a tervezet megvitatását, valamit a kormány sem fejezte ki abbéli szándékát, hogy hatástanulmányt készítene, így a szövetség képviselője a tervezet ellen szavazott. A mostani heves ellenkezéssel szemben a szenátus október 23-ai ülésén az RMDSZ mind a hat szenátora rábólintott a szóban forgó módosító javaslatra, amelyet a plénum végül 66 igen szavazattal fogadott el. Erre akkor Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke, Kolozs megyei szervezetének elnöke is felhívta a figyelmet, aki László Attila Kolozs megyei RMDSZ-es szenátornak címzett nyílt levelében bírálta a szenátorokat. Soós abbéli reményének adott hangot, hogy a szövetség képviselői majd „bölcsebb döntést hoznak”. A néppárt politikusa ennek megfelelően szerdán szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében üdvözölte az RMDSZ képviselőházi frakciójának fellépését. „Verespatak ügyében kevés esetben született olyan döntés, amely a közösséget szolgálná, ám a RMDSZ-es frakció döntése részlegesen bizonyítja, hogy meghallgatásra találhat a többség tüntetőleges véleménye a multinacionális vállalat környezetszennyező tevékenysége kapcsán” – utalt Soós arra, hogy az elmúlt években több alkalommal is ezrek vonultak utcára a verespataki természetvédelmi területen tervezett bányaberuházás ellen. Az EMNP politikusa október végi közleményében arra figyelmeztetett: a szenátus által elfogadott tervezet gyakorlatilag zöld jelzést ad a verespataki projektnek. Az RMDSZ szenátusi frakciója egyébként Soós Sándor akkor közleményére reagálva tévesnek nevezte azt a megközelítést, amely szerint hozzájárult szavazataival a Natura 2000 programban szereplő védett területek felszámolásához. A frakció október végén leszögezte: a természetvédelmi területek kiterjedése egyetlen négyzetméterrel sem lesz kevesebb, hiszen szerintük a tervezet ezt nem teszi lehetővé. „A törvény előírásainak megfelelően ez csak azokban az esetekben történhet meg, ha a kérvényező biztosítani tudja a természetvédelmi terület kiegészítését egy ugyanakkora területtel, amelyen a szabványoknak megfelelő állapotot tud biztosítani” – szögezték le. A vádakra akkor László Attila is reagált, a Transindex.ro portálnak azt nyilatkozta: a 2007/57-es számú sürgősségi kormányrendelet módosítása azoknak a bányászati kitermeléseknek a kérdését rendezi, amelyek környékét időközben nyilvánították környezetvédelmi területté. Szerinte ez elsősorban olyan esetekre vonatkozik, amikor a bányavállalat több évtizedes működése során, betartva a környezetvédelmi előírásokat, növelni szeretné a bánya területét, de ez ellehetetlenül, ugyanis annak környéket környezetvédelmi területté nyilvánították. Kőrössy Andrea / Krónika (Kolozsvár) 2017. december 4.Megszavazták az ifjúsági törvényt módosító RMDSZ-kezdeményezést„Végső döntéshozó fórumként fogadta el a képviselőház, november 29-i ülésén az RMDSZ azon törvénykezdeményezését, amely lehetővé teszi, hogy minden önkormányzat pénzalapot különítsen el az éves költségvetéséből az ifjúsági tevékenységek támogatására. Ezidáig a törvény csak a sport- és kulturális-oktatási tevékenységekre hagyta jóvá a pénzalap elkülönítését önkormányzatainknak” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy a parlament alsóháza végszavazáson a tervezet jogerőre emeléséről döntött. Az RMDSZ Hargita megyei törvényhozója elmondta, az ifjúsági szervezetek támogatására vonatkozó törvény diszkriminatív előírásait sikerült pontosítania a Szövetségnek a november 29-én elfogadott tervezetével. „A Magyar Ifjúsági Értekezlet megkeresése nyomán kidolgozott tervezet gyakorlatilag megteremti a lehetőséget arra, hogy minden romániai település pénzügyi forrásainak függvényében támogathassa a közhasznú ifjúsági szervezeteket. Tekintettel arra, hogy ezidáig a megyeszékhelyi önkormányzatok tudtak támogatást nyújtani az ifjúsági tevékenységekre, fontos volt megteremteni a lehetőséget a kisebb önkormányzatok számára is, hiszen ezek a szervezetek súlyos pénzforrás-hiánnyal küzdenek” – fogalmazott a frakcióvezető. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője a közigazgatási bizottság tagja a szakbizottsági munkálatokról elmondta, bár a közigazgatási bizottság negatív véleményezést fogalmazott meg a tervezetről a képviselőház plénumában, az RMDSZ-nek sikerült meggyőznie a többséget a tervezet támogatásának fontosságáról. „Az ifjúsági szervezeteink hiánypótló tevékenységeket látnak el közösségeinkben minden önkormányzatban függetlenül attól, hogy megyeszékhelyen vannak vagy sem, éppen ezért előrelépést jelent a ma elfogadott tervezetünk” – mutatott rá a Kolozs megyei képviselő, majd hozzátette, közvetve ez a lehetőség hozzájárulhat a fiatalok közéletbe történő bevonásához és növelné a közösségi ügyek iránti elkötelezettségüket. Nyugati Jelen (Arad) 2017. december 5.Esély a marosvásárhelyi katolikus iskola újraalapításáraA szenátus elfogadta a tanintézmény újraalapításához szükséges törvénymódosítást Döntő házként fogadta el a szenátus az RMDSZ tanügyi törvényt módosító javaslatát, amely előírja, hogy ezután törvénnyel is létre lehet hozni kisebbségi oktatási intézményeket – tájékoztatott az RMDSZ hírlevele Cseke Attilát idézve. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta: a jogszabály-módosítással jogalapot teremtettek arra, hogy a parlament törvény útján alapíthassa újra a marosvásárhelyi római katolikus iskolát. A szövetség november közepén a katolikus gimnázium létrehozásáról szóló törvénytervezetet iktatott, de ahhoz, hogy ezt a parlament tárgyalhassa és elfogadhassa, az oktatási törvény módosítására volt szükség, ugyanis ennek eddigi formája szerint csak az önkormányzatok hozhattak létre tanintézményeket. Cseke Attila kifejtette: a 2011-es oktatási törvény módosításával megvalósult a gimnázium újraalapítási folyamatának első lépése. Második lépésben a parlamentnek el kell fogadnia az RMDSZ törvénytervezetét, amely kifejezetten a marosvásárhelyi iskola megalapítására vonatkozik. „A marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében hiába próbáltunk helyi szinten megoldást találni, minden próbálkozásunkat elgáncsolták. Az anyanyelvi oktatást biztosító intézmények megmaradásunk zálogai, és mint ilyen, elsődleges célkitűzést jelent számunkra védelmük, működésük biztosítása. Ezért a kisebbségi oktatás tekintetében szükségesnek tartjuk egy másodlagos megoldási lehetőség biztosítását arra az esetre, ha azt tapasztaljuk, hogy helyi szinten megpróbálják ellehetetleníti az anyanyelvű oktatást, mint ahogyan a marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetében történik”– fogalmazott Cseke Attila. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: az elmúlt bő egy év során, amióta a marosvásárhelyi katolikus iskola kálváriája tart, bebizonyosodott, hogy csak olyan megoldás jöhet szóba a tanintézmény helyzetének végérvényes rendezésére, amely jogilag támadhatatlan. „Minden eddigi helyi szintű megoldási javaslatunktól vagy elzárkóztak az illetékesek, vagy megtámadták azokat. Ennek tükrében egyértelművé vált, hogy nem bízhatunk a hatóságok jóhiszeműségében, olyan megoldásra van szükség, amely egyszersmind véget vet a kialakult patthelyzetnek, és a lehető legbiztonságosabb módon valósítja meg a katolikus iskola újbóli létrehozását. A törvény általi iskolaalapítás azért jó megoldás, mert ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni” – magyarázta Korodi Attila. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: a törvénytervezet megoldaná a katolikus iskola jogi státuszát, lehetővé tenné az áthelyezett osztályok visszavételét, az új osztályokba való beiratkozást, s rendezné a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetét is. A katolikus iskola létrehozásáról szóló törvényt első házként a képviselőház tárgyalta sürgősségi eljárással, így hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség. A marosvásárhelyi gimnázium helyzetének rendezéséhez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően szeptemberben ígért politikai támogatást Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát. Szabadság (Kolozsvár) 2017. december 6.Módosult az oktatási kerettörvényKezdeményezhetik a katolikus iskola újraalapítását Elfogadta a szenátus az oktatási kerettörvény módosítását, amely jogalapot teremt arra, hogy a parlament törvény útján alapíthassa újra a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi katolikus iskolát – közölte keddi hírlevelében az RMDSZ. A szövetség november közepén a katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvénytervezetet iktatott, ám ahhoz, hogy ezt a parlament elfogadhassa, az oktatási törvény módosítására volt szükség, mert ennek eddigi formája szerint csak az önkormányzatok hozhattak létre tanintézményeket – mutatott rá a szenátus előző napi döntését magyarázva Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Hozzátette: az oktatási törvény módosítása a katolikus gimnázium újraalapítási folyamatának első lépése. Második lépésben a parlamentnek el kell fogadnia az RMDSZ törvénytervezetét, amely kifejezetten a marosvásárhelyi katolikus iskola megalapítására vonatkozik. „A marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében hiába próbáltunk helyi szinten megoldást találni, minden próbálkozásunkat elgáncsolták. Az anyanyelvi oktatást biztosító intézmények megmaradásunk zálogai, és mint ilyen, prioritás számunkra a védelmük, működésük biztosítása. Ezért a kisebbségi oktatás tekintetében szükségesnek tartjuk egy másodlagos megoldási lehetőség biztosítását arra az esetre, ha azt tapasztaljuk, hogy helyi szinten megpróbálják ellehetetleníteni az anyanyelvi oktatást, mint ahogyan az a marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetében történik” – idézte az RMDSZ hírlevele Cseke Attilát. A most elfogadott törvénymódosítás szerint az önkormányzati, egyházi és magániskolákon kívül megjelenhetnek Romániában a törvénnyel vagy minisztériumi rendelettel létrehozott kisebbségi tannyelvű oktatási intézmények is. Az oktatási kerettörvény módosítását már korábban elfogadta a képviselőház, így hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a törvény általi iskolaalapítás azért jó megoldás, mert ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni. A katolikus iskola létrehozásáról szóló törvénytervezetet elsőként a képviselőház tárgyalja sürgősségi eljárással. Az RMDSZ törvénytervezete rendezné a katolikus iskola jogi státuszát, lehetővé tenné az áthelyezett osztályok visszavételét, az új osztályokba való beiratkozást, és rendezné a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetét is. A marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetének rendezéséhez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően, szeptemberben ígért politikai támogatást Liviu Dragnea, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt elnöke. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát. MTI; Népújság (Marosvásárhely) 2017. december 9.Átfogó programot szervez a centenáriumi évben az RMDSZKelemen: Az igazságosság éve kell hogy legyen 2018 az erdélyi magyarság számára A 2018-as centenáriumi évre való felkészülés, valamint a Minority SafePack európai polgári kisebbségvédelmi kezdeményezés voltak a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) pénteki marosvásárhelyi ülésének főbb napirendi pontjai. Az RMDSZ már korábban bejelentette, a szövetség az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozattal készül az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumi évére. Hogy ez pontosabban miből áll majd, minderről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, valamint Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök számolt be részletesebben a jelenlévőknek, kitérve a Minority Safepack kezdeményezésre is, amelynek kapcsán bejelentették: ez idáig több mint 231 ezer aláírást gyűjtött össze a szövetség. Az ülésen szóba került a jelenlegi romániai belpolitikai helyzet is, a kormánykoalíciós pártokhoz való viszonyulás kérdése, de a nemrég elfogadott pénzügyi intézkedésekről is szó esett. Eddig több mint 231 ezer aláírást gyűjtött a szövetség Az igazságosság éve kell hogy legyen 2018 az erdélyi magyarság számára – jelentette ki Kelemen Hunor pénteken, Marosvásárhelyen az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén. Az RMDSZ elnöke politikai elemzésében elmondta: az RMDSZ az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozattal készül az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumi évére. Mint fogalmazott, azt szeretnék felmutatni, hogy az erdélyi magyarság Románia értékteremtő közössége, és ekként szeretne megmaradni, ehhez pedig a gyulafehérvári ígéretek betartásán keresztül vezet az út. Úgy vélte, az erdélyi magyarság a múlton nem tud osztozni a román többséggel, de a jövőt talán együtt tudja tervezni vele, s talán sikerül a bizalmi szintet olyannyira megemelni, hogy képesek legyünk a közös jövő építésére. Szerinte az igazságosság évének kinyilvánítására az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója, valamint az igazságosnak nevezett Mátyás király trónra lépésének az 560. évfordulója teremt alkalmat. Kelemen Hunor ugyanakkor bejelentette: az RMDSZ eddig több mint 231 ezer aláírást gyűjtött a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatására. Emlékeztetett arra, a szövetség 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalta, és vállalását teljesíteni is fogja, ugyanis változatlanul feladatának tartja, hogy az őshonos kisebbségek ügyét napirenden tartsa, s előre vigye az Európai Unióban (EU). Hangsúlyozta, ha az EU meg akarja őrizni sokszínűségét, az őshonos kisebbségek védelmében döntést kell hoznia. Valószínűsítette azonban, amennyiben áprilisig sikerül is összegyűjteni az EU tagállamaiból az egymillió támogató aláírást, a kisebbségvédelmi kérdés csak a 2019-es európai parlamenti választások után felálló Európai Bizottságnak kerül az asztalára. Három közösséget szólítanának meg Ezt követően az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozat részleteiről Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök tájékoztatott. Kiemelte, ez nemcsak a centenárium éve lesz, hanem az erdélyi magyaroké is. Meglátása szerint el kell mondanunk, mit tettünk hozzá ahhoz, amit ma Romániának neveznek. Hozzátette: amivel ma Románia büszkélkedik, annak jelentős részét az erdélyi magyaroknak köszönheti. Megtudhattuk, hogy az RMDSZ jövőre sokrétű, átfogó programcsomagot tervez, amellyel három különböző közönséget kíván megszólítani: a magyar közösséget, a román közvéleményt és a nemzetközi döntéshozókat. Az elmúlt 100 év történelmét, képzőművészeti alkotásait fogják bemutatni, arcképcsarnokot, a magyar kultúra napján meghirdetett drámapályázat által új értékek létrehozását, dokumentumfilmeket, előadás-sorozatot, konferenciákat terveznek, valamint egy, az erdélyi társadalom intézményei katasztereinek összeállítását és interneten való közzétételét. Emellett a klasszikus politikai kampánykommunikáció eszközeivel lebonyolított, féléves időtartammal véghezvitt magyarságkampányt ütemeztek be a román nyilvánosság felé. Feladatként fogalmazta meg továbbá azt is, hogy az RMDSZ-nek nemzetközi szinten fel kell hívnia a figyelmet a megoldásra váró kisebbségi kérdésekre és a folyamatos jogtiprásokra, másrészt ellensúlyoznia kell az utóbbi hónapokban felerősödő, a magyar közösséget lejárató és az RMDSZ-t hiteltelenítő nemzetközi kampányt. A Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésről szólva Porcsalmi Bálint elmondta: a mostanáig összegyűjtött 231 ezer aláírás nem a végső siker, hanem egy jó részeredmény. „Ott, ahol komolyan vették a kihívást, ez a számokban is megmutatkozik. Háromszék, Szilágy, Bihar és Gyergyó is elvégezte a rájuk bízott feladatot, összegyűjtötte a számukra kiszabott aláírásgyűjtés-számot. Fehér, Kolozs, Udvarhely, Beszterce-Naszód, Maros is közel áll a folyamat végéhez. De a nagy városokban rá kell erre erősíteni, erőforrásainkat arra kell fordítani, hogy a városi szervezeteink munkáit segítsük. Ne dőljünk hátra, sok munka van még hátra” – hangzott el. Az elmúlt három hónap kampányának tanulságait levonva, az ügyvezető elnök úgy fogalmazott: ez az időszak nemcsak az aláírásgyűjtésről szólt, hanem azt is megmutatta, hogy milyen helyzetben van a szervezet. Porcsalmi szerint sok esetben nem vették komolyan az ügyet, mivel éppenséggel nem választásról van szó. „Nehéz időszak előtt állunk, és ahhoz, hogy a jövő évben is megbirkózzunk az akadályokkal, erős szervezetre van szükségünk. Az aláírásgyűjtés megerősítette a szervezeteinket, de felszínre hozott olyan problémákat, amelyeken javítanunk kell. 2018-ban tehát nem lesz erőnk, energiánk a belső problémákra, a közösségre, az emberekre kell koncentrálnunk” − fogalmazott. Példamutató erdélyi kampány Az ülésen vendégként jelen levő Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnöke köszönetet mondott az RMDSZ-nek az aláírásgyűjtésért. Tájékoztatott arról, hogy az erdélyi aláírásgyűjtési kampány módszereit vitték el a FUEN többi tagszervezetébe, és jelenleg RMDSZ-es szakemberek szervezik a munkát Horvátországtól a Baltikumig, Dél-Tiroltól Dániáig. Hozzátette: az a tény, hogy Erdély adja majd az aláírások negyedrészét, megerősíti az RMDSZ kezdeményező szerepét, ami számára is biztos támaszt jelent a FUEN-ben. „Az RMDSZ az erdélyi kampányt európai kampánnyá terjesztette ki, és ezzel azt üzeni, hogy az erdélyi magyarság erős és elszánt közösség, s európai védelmet kér” – hangsúlyozta a FUEN elnöke. Hozzátette: nem tartunk még a mérlegkészítésnél, de már most elmondható: egyértelművé vált, hogy a kisebbségi ügyekben előre kell menekülni. Vincze Loránt elmondta: a kampány első két és fél hónapjában Európában összesen 360 ezer aláírás gyűlt össze. Úgy vélte, ebben az ütemben a hátralévő négy hónap alatt elérhetik a célként kitűzött 1,1 milliós számot. Reményét fejezte ki, nagy számban lesznek magyarországi aláírások is a kampány végére, és rendkívül fontosnak tartotta, hogy a német állam vezetői támogatásukról biztosították a polgári kezdeményezést. Megjegyezte viszont, hogy az EU-nak olyan tagállamai is vannak, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozók a retorziótól tartva nem merik aláírni a kezdeményezést. Negatív példaként Görögországot hozta fel, de Románia ellenkezését is megemlítette. Felhívta a figyelmet, hogy Románia ismét pert indított az Európai Bizottság és a kezdeményezés ellen, a múlt héten pedig azt kérte Brüsszelben: tiltsák be a FUEN regionális tanácskozását, és folyamatosan azt ismételgeti, semmiképpen ne legyen uniós támogatása a kisebbségvédelemnek. Van pénz pályázatra Winkler Gyula a november 15-i szórvány napja kapcsán elmondta: a rendezvényen átbeszélték a szórványközösségek helyzetét, kiemelve, hogy bizonyos szempontból 2018 nagyobb kihívás lesz ezeken a vidékeken, de a küzdelmet folytatni kell. Ugyanakkor az EP-képviselő felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament elfogadta az EU 2018-as költségvetését, amely minden idők legnagyobb európai uniós költségvetése. Hangsúlyozta, ennek kétharmadát a kohéziós, a regionális fejlesztési és az agrárpolitika számára elkülönített alapok teszik ki, s bár tudjuk, hogy nagy a bürokrácia, de ennek ellenére pályázni kell, mert ha nem, akkor mások használják ki a lehetőségeket. Sógor Csaba felszólalásában elmondta: az elmúlt évek munkája alatt az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi szakbizottságában (LIBE) számos jelentésbe sikerült a kisebbségvédelmi fejezeteket is megjeleníteni, ugyanakkor bízik abban, hogy sikeres lesz a Minority SafePack-kezdeményezés. Arról is tájékoztatta a testületet, hogy Románia készül a 2019 első félévében esedékes soros uniós elnökség programjának kialakítására. „Mivel Románia azt állítja, példásan rendezte a kisebbségek helyzetét, ezért azt kértük: az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét is vegyék fel a román uniós elnökség programjai közé” – mondta. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a 2018-as évben a tordai országgyűlés 450. évfordulójára is jó lesz megemlékezni, hiszen ekkor és itt mondták ki a világon először a szabad vallásgyakorlás jogát. Csoma Botond elmondta, a centenárium kapcsán várható nacionalista hangulatot helyi szintű kisebb rendezvényekkel, programokkal igyekeznek majd oldani. „Kolozsváron például a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel együttműködve különböző művészeti és egyéb eszközökkel igyekszünk majd pozitív üzenetek mentén kiragadni a nacionalista mederből 2018-at” – fogalmazott az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Kitért továbbá az RMDSZ-nek a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött megállapodására is, amelyről úgy vélte, az év első felében jól haladtak a dolgok, de aztán kezdődött a hisztéria. „Nem szigetelődtünk el a parlamentben, de nehéz helyzetbe kerültünk, ezért valamilyen új irányt kell szabnunk, és meg kell magyaráznunk a választóknak, miért tartjuk tovább fent a megállapodást” – mutatott rá a képviselő. Ne kelljen lehalkítani hangunkat Markó Béla hozzászólásában annak a véleményének adott hangot, ha egyszer lehetséges, olyan helyzetet kell kialakítanunk a parlamentben, hogy befolyással lehessünk a kormányra és azokra az intézményekre, amelyeknek a velünk kapcsolatos döntéseket kell meghozniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar politikum, az RMDSZ felelőssége is, hogy a következő időszakban olyan igazságszolgáltatása, igazságügyi jogrendszere legyen Romániának, hogy szabadon lehessen beszélni, s ne kelljen lehalkítanunk a hangunkat. Az RMDSZ volt elnöke arra figyelmeztetett, bár a szövetségnek nincs beleszólása mindenbe, ami ma az ország vezetésében zajlik, az RMDSZ-nek is van felelőssége abban, hogy az elmúlt években olyanná vált az igazságszolgáltatási rendszer, hogy ma újból „suttogni” kell. Lehet, hogy ez többek között a bíróságok, az ügyészségek vétke, de azokat a törvényeket, amelyek alapján működnek, azt mi, politikusok fogadtuk el – mutatott rá Markó, hozzáfűzve: személyes felelősséget is érez e tekintetben. „Ráébredünk arra, ha nincs demokrácia, akkor hiába vívtunk ki jó kisebbségi jogokat, mert amennyiben csorbul a demokrácia, akkor ezeket a jogokat sem fogják alkalmazni” – szögezte le. Ezért szerinte az RMDSZ-nek felelősséget kell vállalnia abban, hogy amit a romániai politikum közösen elrontott, azt a következő időszakban helyrehozzák, és ennek érdekében időnként a szövetségnek a közvéleménnyel is szembe kell mennie – fejtette ki Markó Béla. Az RMDSZ volt elnöke szerint nemcsak Romániát, de egész Európát is óriási gondok szaggatják, és mindezek azt mutatják: ma Európában nagy baj van a népek, a kultúrák együttélésével, valamint a politikusok felelősségével is, akik engednek a populizmus nyomásának, s nem gondolják végig, mi lesz a következménye döntéseiknek. Felelősség és felelőtlenség a parlamentben Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője egyéves tevékenységükről elmondta, az idei első parlamenti ülésszakban számos olyan törvénytervezet született, amellyel sikerült előre vinni a magyar közösség ügyeit, de az év közepén megbélyegezte ezt az országban eluralkodott nacionalista hangulat, amelyből azóta sem lehet teljes mértékben kilépni. „Sokszor túlságosan is nagy felelősséggel közelítünk meg helyzeteket, hiszen erre kötelez az a környezet, amelyben a kormánykoalíció naponta felelőtlen döntéseket hoz. Az RMDSZ álláspontja sok esetben különbözik a kormánypártokétól, hiszen más tapasztalatokkal érkeztünk a parlamentbe, mások a prioritásaink, s másként látjuk közösségeink és önkormányzataink jólétének biztosítását. Azonban el kell mondanunk azt, hogy hosszú távon elvesznek a jó ügyek, ha olyan személyek képviselik azokat, akiknek integritásuk megkérdőjelezhető. Ennek vagyunk tanúi most is, hiszen a román politikai pártok képviselői sebezhetőek, és nem tudják hitelesen képviselni a jó célú közösségi ügyeket. Ez a folyamat megrendíti a demokrácia alapjait, és ha a demokrácia nem működik, akkor semmi sem működik, a politika sem. Az RMDSZ új alsóházi frakciója felelősségteljesen áll hozzá közösségi ügyeinkhez, és ennek tudatában cselekszik az elkövetkezendőkben is” – fejtette ki. Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora a centenáriumi munkatervvel kapcsolatban kiegészítést fogalmazott meg. Mint mondta, 2018-nak bátor lépésekről kell szólnia mind a törvényhozásban, mind pedig a mindennapokban. Amikor kulturális és területi autonómiáról, vagy akár az alkotmány módosításáról beszélünk, felvetődik a kérdés, eléggé bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy közvitát indítsunk vagy éppen parlamenti munkafolyamatot kezdjünk el ezekről a kérdésekről – tette fel a kérdést a politikus. Az elmúlt időszakban folyamatosan változtak az ifjúság igényei, de egy dolog stabil maradt: a MIÉRT megalakulása, amelynek működése az RMDSZ javára szolgált, és segíteni fogja a jövőben is – fogalmazott Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke, akit ifjúságért felelős ügyvezető alelnöknek választottak meg. Kezdeményezésükre az Európai Néppárt ifjúsági szervezete, a YEPP elfogadta a Minority SafePack támogatásáról szóló határozatot. Állást foglaltak a magyargyűlölet ellen, és egy teljes programtervezettel készülnek a jövő évi centenáriumra – mondta. Kiszámíthatatlan pénzügyi intézkedések A hozzászólások során Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a kormány pénzügyi politikájáról beszélt. Úgy vélte, az adótörvénykönyv módosításáról szóló javaslatcsomagot nem készítette elő kellőképpen a szaktárca, ezért intézkedéseinek következményei nem elég kiszámíthatók. Ugyanakkor ezt tetézi az is, hogy az illetékesek rosszul kommunikáltak a módosítások várt hatásairól. „A sebtében kidolgozott rendelkezésekről csak remélni tudjuk, hogy következményei pozitívak lesznek” – szögezte le. A felszólalók közül többen szóvá tették, hogy milyen anyagi veszteséget jelent az önkormányzatok számára a 16 százalékos jövedelemadó hat százalékkal való csökkentése. Ugyanakkor felvetették, hogy a közigazgatási és közpénzügyi törvény folyamatos módosítása bizonytalanságot okoz, ami megnehezíti az önkormányzatok működését. Papp Annamária / Szabadság (Kolozsvár) 2017. december 27.Autonómiatervezet mint egyéni törvényjavaslat: az alkotmánnyal „takarózik” az RMDSZ és az MPP-elnökAz alkotmányossági akadályok miatt nem látnak sok esélyt arra az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Krónikának nyilatkozó politikusai, hogy a parlament vitára fogja bocsátja a Kulcsár-Terza József MPP-s háromszéki parlamenti képviselő által pénteken egyéni törvényjavaslatként iktatott székelyföldi autonómiatervezetet. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője lapunk megkeresésére nem adott egyértelmű választ arra, hogy parlamenti szavazás esetén kiállnak-e a statútum mellett. Biró Zsolt MPP-elnök pártsikerként értékeli a tervezet iktatását, holott nem írta alá. Az alkotmányossági akadályok miatt nem látnak sok esélyt arra az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Krónikának nyilatkozó politikusai, hogy a parlament vitára bocsátja a Kulcsár-Terza József MPP-s háromszéki parlamenti képviselő által pénteken egyéni törvényjavaslatként iktatott székelyföldi autonómiatervezetet. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kedden lapunknak elmondta: Kulcsár-Terza előzetesen jelezte nekik, hogy még az év vége előtt be fogja nyújtani a parlamentbe a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiastatútumát, ők pedig ezt tudomásul vették. Korodi ugyanakkor emlékeztetett: a tervezet már kétszer volt a parlament előtt, és mindkét alkalommal vita nélkül elvetették. Alkotmányossági probléma merül fel, ezért seperik le mindig vita nélkül az autonómiatervezetet. El kell mondanunk, hogy amíg Románia alaptörvénye nem változik, semmi esélye nincs annak, hogy az autonómiastatútum átmenjen. Ez kétlépcsős folyamat” – szögezte le a Hargita megyei parlamenti képviselő, aki szerint „dolgoznak az ügyön”. Kérdésünkre, hogy ha mégis sor kerül vitára, az RMDSZ honatyái kiállnak-e a Kulcsár-Terza által benyújtott tervezet mellett, Korodi úgy fogalmazott: a vitában természetesen elmondják érvrendszerüket a közösségi jogok érvényesítéséről, az autonóm intézményrendszer létrehozásának fontosságáról. Hasonlóképpen vélekedik Biró Zsolt MPP-elnök, aki a Krónikának valamivel diplomatikusabban nyilatkozva úgy fogalmazott: a szakértők véleménye megoszlik arról, hogy a jelenlegi alkotmány mellett el lehet-e bármit is érni ezen a téren, vagy előbb mindenképp módosítani kell az alaptörvényt. Biró ugyanakkor hangsúlyozta: az MPP már hosszú ideje szorgalmazza az alkotmánymódosítást. A politikus arra is kitért, hogy a polgári párt számára az autonómia képviselete becsületbeli ügy, az alakulat programjában is világosan szerepel, hogy mindent megtesznek az önrendelkezés kivívásáért. A pártelnök szerint azáltal, hogy Kulcsár-Terza József benyújtotta az SZNT által kidolgozott statútumot, „semmi új nem történt”, hiszen erről már az MPP választmányi ülésén is döntöttek. Biró Zsolt ugyancsak emlékeztetett arra, hogy az SZNT statútuma már kétszer megjárta a parlamentet, ugyanakkor úgy véli: az MPP „becsületbeli kötelességének tett eleget” azzal, hogy harmadszor is benyújtották. „Tettük ezt annak ellenére, hogy az SZNT a parlamenti választásokon elzárkózott a magyar jelöltek támogatásától, sőt voltak olyan tagjai, akik román pártok, vagy éppen a lengyel képviselet mellett tették le a voksukat. Mi folyamatosan hangoztatjuk, hogy a magyar emberek érdekeit a román parlamentben csak magyar képviselők védelmezik” – fogalmazott az MPP elnöke. Lapunknak azt is elmondta: az RMDSZ-szel közösen kidolgozott autonómiatervezetet sem vetették el, „létezik a munkacsoport”, ígérete szerint annak a javaslatnak a beterjesztésére is sor kerül, ám ez az alkotmányossági problémáktól függ. „Az alkotmánymódosítás rögös út, nem lesz egy díszmenet, látványos eredményekre egyelőre nem számítunk” – szögezte le Biró Zsolt. Mindezek ellenére értelmét látja annak, hogy Kulcsár-Terza most benyújtotta a statútumot, mert szerinte ez mindenképpen eléri a román társadalom ingerküszöbét, hozzájárul ahhoz, hogy a kérdésben folyamatos közvita legyen, „ez most a legfontosabb szempont”. Bármi is lesz a sorsa, fontos, hogy egy törvénytervezet ne sikkadjon el, ne porosodjon a fiókban. Első körben a törvényhozási tanácsnak kell majd véleményeznie” – tette hozzá a pártelnök. Noha Biró Zsolt többes számban beszélt az autonómiatervezet benyújtásáról, Kulcsár-Terza József pénteken egyéni törvényjavaslatként iktatta azt a képviselőházban. Az MPP politikusa a Székelyföld autonómiastatútumát abban a formában terjesztette a parlament elé, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács kidolgozta és elfogadta. „Bízom abban, hogy ez nemcsak annyit fog jelenteni, hogy a Székelyföld autonómiájának ügye a román parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat” – írta közleményében a politikus. A polgári párt háromszéki elnöke – aki az RMDSZ jelöltlistáján szerzett parlamenti mandátumot és az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagja – kifejezte meggyőződését, hogy a székelységet megilleti az önrendelkezés joga, annak gyakorlására ígéretet kapott az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozatban is, és ennek a közösségi akaratnak a megjelenítésére minden alkalmat meg kell ragadniuk a székelység választott képviselőinek. Kulcsár-Terza József az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: becsületbeli kérdésként kezeli az ügyet. „A Székely Nemzeti Tanácsnak tagja vagyok, úgy gondolom, ezt be kellett nyújtani, és mikor kérnénk számon a gyulafehérvári ígéreteket, ha nem most, a centenárium éve előtt?” – tette fel a szónoki kérdést a képviselő, kifejezve reményét, hogy – a korábbi alkalmaktól eltérően – a bukaresti parlament ezúttal nem fogja érdemi vita nélkül elvetni a tervezetet. Arra a kérdésre, hogy megpróbálta-e meggyőzni párttársát, Biró Zsolt MPP-elnököt vagy az RMDSZ-frakció többi tagját, hogy ők is aláírják a törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József azt mondta: egyeztetett frakciótársaival, elmondta nekik, miért tartja szükségesnek a tervezet előterjesztését, de szerinte nem őt kell kérdezni arról, miért egyedül az ő aláírása szerepel az iktatott törvénytervezeten. Az időzítés tekintetében Kulcsár-Terza József elmagyarázta: a parlamenti munka során mindig adódnak más szempontok, amelyek szintén fontosak a magyarság számára – mint az anyanyelvhasználati küszöb módosításáról szóló kezdeményezés vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye – és ezek miatt várt az ülésszak végéig. A Székely Nemzeti Tanács pénteken köszönetét fejezte ki Kulcsár-Terzának, és történelmi pillanatnak nevezte a parlamenti beterjesztést. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár) 2017. december 28.Végrehajtási utasítások nélkül lépnek hatályba az anyanyelvhasználatot elősegítő törvénymódosításokVégrehajtási utasítások nélkül lépnek hatályba január elsejétől Romániában azok az áprilisban elfogadott törvénymódosítások, amelyek a kórházakban és szociális intézményekben segítik elő a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az MTI-nek elmondta: sem az egészségügyi minisztérium, sem a munka és szociális szolidaritás minisztériuma nem dolgozta ki a hatályba lépés előtt a törvénymódosítások végrehajtási utasításait. Korábban a törvénymódosítást kezdeményező RMDSZ azt közölte: nagymértékben a végrehajtási utasításokon múlik, hogy a törvénymódosítás valóban kiterjeszti-e az anyanyelvhasználat jogát az egészségügyre és a szociális intézményekre. A munkaügyi tárca az MTI kérdésére közölte, hogy egy kerettörvény módosításáról lévén szó, nem szükségesek a végrehajtási utasítások, az egészségügyi minisztérium pedig egyelőre nem válaszolt az MTI kérdéseire. A munkaügyi tárca azt is hozzátette: mivel a törvénymódosítás a közigazgatási törvény küszöbértékeihez köti a kisebbségi nyelveken beszélő személyzet alkalmazásának a követelményét, a közigazgatási törvény végrehajtási utasításait kell irányadónak tekinteni ebben az esetben is. Korodi Attila szerint a törvényeket január elsejétől alkalmazni kell akkor is, ha nincsenek hozzá végrehajtási utasítások. Kicsit sarkítva: ha nem alkalmazzák, az hivatali visszaélésnek számít” – tette hozzá a politikus. Úgy vélte: az RMDSZ politikusaira hárul a feladat, hogy 2018 elején meggyőzzék az illetékeseket a kormányhatározatok kibocsátásának a szükségességéről. A frakcióvezető szerint az egészségügyben várható a nagyobb ellenállás, mint a szociális intézményekben. A román képviselőház április 11-én ellenszavazat nélkül fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek szerint az egészségügyi és a szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a nemzeti kisebbségek anyanyelvét. Klaus Johannis államfő előbb alkotmányossági vizsgálatot kért, de az alkotmánybíróság pozitív véleményezése után kihirdette a törvénymódosításokat. Az erdélyi Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI) arra figyelmeztetett, hogy a törvénymódosítások nem rendelkeznek a kisebbségekhez tartozó páciensek anyanyelven történő ellátásának biztosításáról. Az AGFI példaként azt hozta fel, hogy egy kolozsvári kórházban „egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni” a módosított törvények előírásainak. A civil jogvédők aggályaira válaszolva az RMDSZ a végrehajtási utasítások fontosságát hangsúlyozta. „Fontos, hogy a törvény alkalmazási módszertana pontosan határozza majd meg, hogy milyen szakembereket kell a kórházi és szociális intézményeknek alkalmazniuk ahhoz, hogy a beteg teljes körű, anyanyelven történő szolgáltatást kapjon ezekben az intézményekben” – fogalmazott közleményében az RMDSZ. A szövetség szerint a törvénymódosítás az „anyanyelvhasználat lehetőségét bővítette”. MTI; Krónika (Kolozsvár) 2017. december 28.Az RMDSZ nem támogatja a büntetőjog „eszement” módosításaitAz RMDSZ parlamenti frakciói nem értenek egyet a büntető törvénykönyv és büntetőeljárási törvénykönyv módosítására tett legújabb kormánypárti javaslatokkal, és főleg azzal az „eszement ötlettel”, hogy 200 ezer eurós összeghatár alatt nem minősülne bűncselekménynek a hivatali visszaélés – tájékoztatta a sajtót a Maszol kérdésére csíkszeredai évértékelő beszélgetésén Kelemen Hunor szövetségi elnök, Korodi Attila képviselő és Tánczos Barna szenátor. Az RMDSZ politikusai ugyanakkor sajnálatosnak tartják, hogy a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó 2004/303-as, az igazságszolgáltatás megszervezését szabályozó 2004/304-es és a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal (CSM) kapcsolatos 2004/317-es igazságügyi törvényt módosító tervezetet összemossák a büntetőjog módosításával. Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ-es honatyák tiszta lelkiismerettel vállalták a három igazságügyi törvény módosítását. Szavai szerint ezek nem a korrupcióellenes harcról szólnak, nem akadályozzák vagy rontják azt, és az igazságszolgáltatás függetlenségét sem befolyásolják, sőt a politikától való függetlenségét erősítik. „Ezek a törvények a bírók és az ügyészek státusáról szólnak, semmi köze a büntetőtörvénykönyvhöz, a Legfelsőbb Bírói Tanács a szervezését tartalmazzák, az ügyészek és a bírák felelősségre vonását és a karrierlehetőségeket. A módosítás az állam büntetőpolitikáját semmilyen mértékben nem befolyásolja, ezek elsősorban technikai kérdések, de van néhány olyan ügy, amelyet az ügyészek és a bírák kifogásolnak. A kérdés tulajdonképpen az, hogy azt a hatalmi egyensúlyi állapotot, amely hiányzik ma Romániában, vissza lehet-e állítani vagy sem” – állapította meg Kelemen Hunor. Egyenlő bánásmód bíráknak és ügyészeknek A politikus kifejtette, hogy a parlament által már elfogadott módosítások révén különválasztanák az ügyészeket a bíráktól a Legfelsőbb Bírói Tanácsban. Ez azért fontos, mert eddig az ügyészek hozhattak döntéseket a bírákkal kapcsolatban is, illetve az ügyészek többségben voltak a CSM-ben. Ezzel szemben az Európai Unióban minden országában megtörtént ez a különválasztás. Az új törvény azt is kimondja, hogy az ügyészek, valamint a bírák karrierépítésükben miként haladhatnak előre. „Nem engedi meg azt, ami most még lehetséges: hogy például egy ügyész a ranglétrán a legfőbb ügyészségre jut, majd egyet gondol, és 15 év ügyészi munka után bíróvá válik, szintén a legfelsőbb bíróságon. Az új törvény azt mondja, lehetséges ez a váltás, de a ranglétra aljáról kell kezdenie az építkezést” – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki szerint az is fontos kitétel az új törvényben, hogy két évvel meghosszabbítják a tanulási folyamatot, így nem 25 éves korukban lehetnek legkorábban véglegesen kinevezett bírók vagy ügyészek, hanem 27 évesen. A törvénycsomagban továbbra is lehetővé teszik, hogy 55 éves korukban, tehát viszonylag fiatalon menjenek nyugdíjba, de ha ennek ellenére tovább folytatnák munkájukat, akkor nem kapnák meg a speciális nyugdíjukat a bírói vagy ügyészi fizetés mellé, addig amíg elérik a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Kelemen Hunor szerint ez a javaslat váltotta ki az egyik legnagyobb felháborodást. A törvénytervezetben szerepel az is, hogy a bírók és ügyészek ugyanazokban az alap egészségügyi szolgáltatásokban részesüljenek, mint bármely más állampolgár, tehát például a költségtérítéses gyógyszereket ők is vásárolják meg – eddig ugyanis ez nem így volt. „A felelősségre vonás témaköre is nagy vihart kavart, mert mi azt mondtuk, hogyha valaki olyan munkát végez, amely kárt okoz az államnak vagy másoknak, akkor azért őt anyagilag is felelősségre lehet vonni. Ma egyedül az ügyészek és a bírók esetében nem létezik ilyen felelősségre vonás, ezen akarunk változtatni” – jegyezte meg Kelemen Hunor. Hozzátette, az új törvény értelmében esetükben nemzetközi bírósági ítéletre van szükség, ha munkájukkal, döntéseikkel kárt okoztak az államnak. Ehhez a rosszhiszeműséget is be kell bizonyítani, ami az egyik legnehezebb feladat. De ha ez megtörtént, akkor a pénzügyminisztériumnak az állam nevében kell eljárnia, és a kártérítést bírósági úton hajthatja be. Rosszkor és rosszul terjesztették elő a Btk.-módosítást Az RMDSZ három politikusa a sajtóbeszélgetésen elmondta: a büntetőjog PSD által javasolt módosításait nem ismerik még, mert azokat nem terjesztették a plénum elé, de eddigi információik alapján nem támogatják az indítványaikat. A hatályos büntetőeljárási törvénykönyv lehetővé teszi a büntetés bizonyos szakaszában, hogy házi őrizetben legyen az illető, viszont Romániában ezt nem tudják alkalmazni, mert nincsenek meg az ehhez szükséges technikai feltételek – kommentálták azt a módosítási javaslatot, miszerint a 3 évnél rövidebb időre elítélt személyek házi őrizetben töltsék le a büntetésüket. Tánczos Barna szerint az igazságügyi rendszer működésében vannak alapelvek, amelyekről lehetett volna értelmesen vitázni, és sajnálatos, hogy az év utolsó hetében mindenféle „eszement ötlettel” álltak elő, amit nem gondoltak végig. A politikusok kifejtették, hogy a károkozással kapcsolatban az alkotmánybíróság azt mondja, hogy valamiféle számszerűsített értékküszöbnek lennie kell, amelyet a mindenkori minimál- vagy átlagbérhez kellene kötni, de több százezer eurókat emlegetni hülyeség. „A hivatali visszaéléssel van egy óriási definícióbeli probléma: ez nem feltétlenül az értékhatárról szól. Ott van példaként az ittas vezetés: egy bizonyos alkoholmennyiség fölött bűncselekménynek minősül, az alatt pedig csak kihágás. Ha nem is a legjobb hasonlat, de a hatalommal való visszaélést is így kellene kezelni, mert egy dolog a direkt közbeszerzéssel megvásárolt golyós tollak esetében a rossz közbeszerzési procedúra, amit megállapít a számvevőszék, és más dolog, ha azt mondja, hogy ez ugyanaz, mintha a 30 millió eurós uniós projektben a közbeszerzési procedúrát elrontották volna” – fejtette ki a szenátor. Mint mondta, jelen pillanatban nincs különbség a közbeszerzési procedúra szándékos, tudatos elrontása és a tudatlanságból elkövetett procedurális hiba között – ezen mihamarabb változtatni kell. maszol.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
